ORBÁN VIKTOR NŐÜGYEI
Sokan talán már nem emlékeznek arra, mi volt a mondat eredeti kontextusa. Amikor 2017-ben váratlanul hazahívták Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetet, Orbán Viktor az okot firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: „nőügyekkel nem foglalkozom”.
Az Orbán Viktor nőügyei tudományos igényű, de mégis olvasmányos, bárki számára hozzáférhető elemzést kínál a Magyarországot másfél évtizede kormányzó miniszterelnök illiberális kormányainak a nőket és férfiakat egyaránt érintő genderpolitikájáról.
Az újságíró és a történész két eltérő nézőpontból, egymást kiegészítve és egymásra felelgetve tárják fel az illiberális állam viszonyát a nőkhöz. Miközben tartalmilag megfelel a tudományos szakmai elvárásoknak, hatalmas szakirodalmat dolgoz fel és minden állítása adatokkal támasztható alá, a szöveg az újságírás eszköztárát felhasználva marad könnyen követhető és olvasmányos.
A szerzők Magyarországon jól ismert és nagy port kavart közéleti vitákat és bűneseteket használnak esettanulmányokként, ezekből kiindulva vezetik le, hogyan sejlenek fel az egyedinek tűnő esetek mögött a szándékos vagy érdektelenségből nem orvosolt rendszerszintű hiányosságok és hibák. Balázs Zsuzsanna és Pető Andrea nemcsak azt ismertetik, hogyan hatottak az egyes kormányzati intézkedések a Magyarországon élőkre, hanem azt is, miként befolyásolták az elmúlt másfél évtized jogi és gazdasági intézkedései az emberi jogok érvényesülését.
Bemutatják, hogyan alkalmazta és miként építette le a 15 éve kormányzó Fidesz–KDNP a nemzeti és nemzetközi antidiszkriminációs és egyenjogúsági jogi kereteket, így kínálva alternatívát a liberális értékrenddel szemben. Elemzik, miért lehet mégis népszerű a Fidesz a magyar nők körében, miért szavaznak a nőket szigorú keretek közé terelő Orbán-rezsimre, sokszor akár a saját érdekeikkel is szembehelyezkedve.
A könyv
A szerzők
Pető Andrea történész a bécsi Central European University (CEU) társadalmi nemek tudománya tanszékének professzora, a budapesti CEU Demokrácia Intézet kutatója. Szakmai és közéleti munkáját számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, megkapta az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël-díját 2018-ban, valamint az Oslói Egyetem Emberi Jogi díját 2022-ben.
Balázs Zsuzsanna Budapesten dolgozik újságíróként. Szakmai pályafutását 20 éve kezdte tudományos történetmeséléssel, tudománynépszerűsítéssel, majd fokozatosan a közügyek, oktatás- és tudománypolitika irányába fordult. Tényfeltáró cikkeket és interjúkat ír, a Szubkontra podcastet vezeti.
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Üdv a húspiacon
Egy jó asszony szoknyája mindent eltakar
A nőiesség új kultusza
A prostitúció a legősibb üzleti modell
Mrs. Godot-ra várva
Gondoskodás import nőkkel
Tanulj tinó, dadus még lehet belőled
A részvétel fontosabb, mint a győzelem
A csend ultrahangja
A vidéki nők lázadása
Bíróság és balítélet
Orbán-kormány: az arra érdemes családok barátja
Epilógus: A szolgálólány illiberális meséje
Függelék I.:
Az orbáni nőpolitika szemszögéből fontos
törvénymódosítások a 2010-es kormányváltás
és 2025 áprilisa között
Függelék II.:
Statisztikai adatok
Felhasznált irodalom
Részletek a könyvből
Előszó (részlet)
„Ennek a kötetnek mégsem szándéka, hogy a magyar miniszterelnök eddig is sokat vizsgált politikai sikersorozatát – a politikai ellenzék értelmezésében: ámokfutását – elemezze. Ehelyett arra vállalkozik, hogy közérthető, könnyen átlátható példákon keresztül szemléltesse, pontosan hogyan alakította Magyarországon a nők helyzetét a „nemzeti együttműködésnek” nevezett rendszer, a NER az elmúlt közel másfél évtizedben (...). Kötetünk fejezetei olyan példákkal indulnak, amelyek átélhető módon világítják meg azt, hogy Magyarországon hogyan nem működnek a gyakorlatban a nemek közötti egyenlőséget biztosítani hivatott, papíron létező, de a jogalkalmazásban gyakran semmibe vett törvényi keretek. Példáink annyiban tűnhetnek önkényesen kiválasztottnak, hogy számos másik – akár hasonló, akár a jóléti állam működését illusztráló – eset is érdemes lenne az elemzésre. Ugyanakkor minden általunk tárgyalt terület bemutatásához olyan nagy port kavart, széles körben, gyakran Magyarország határain kívül is ismert eseteket választottunk, amelyek – amellett, hogy jól érzékeltetik az illiberális állam működését – képesek a magyar társadalmat működtető általános folyamatokra is rávilágítani….”
Üdv a húspiacon (részlet)
„Alapanyagát minden nap ingyen szállítjuk!” – hirdette portékáját a budapesti éttermeket friss áruval ellátó furgonjai oldalát teljesen beborító plakátjain a Chef Market. De mi lehet az árucikk, vagy ahogy a cég hirdette, „a chefek választása”? Az életnagyságú plakátokon egy-egy erotikusan pózoló fiatal nő homorított. A modell mellét, ágyékát mindössze vékonyra szeletelt húsok, szalonnák, sonkák fedték. A plakátokon egy telefonszám szerepelt, és az egyszerű üzenet: „Húskészítmények – A chefek választása” (…). A Chef Market példája a magát kereszténynek és konzervatívnak valló Fidesz–KDNP vezette Magyarországon akár egyszerű botlás is lehetett volna. Csakhogy a cég megalapítása idején egy másik közéleti botrány is a nemi alapú diszkriminációra irányította rá a figyelmet….”
Egy jó asszony szoknyája mindent eltakar (részlet)
„A budai kórházigazgató és a falusi hentes között első ránézésre nehéz közös pontokat találni. Egyikük a kollégái és a hozzá járó betegek által elismert, magas társadalmi státuszú, jómódú orvos, aki – egyáltalán nem mellékesen – rokona a Magyarországot 1998 és 2002 között vezető első Orbán-kormány egyik miniszterének, aki a 2010 utáni Orbán-érában először államtitkári, majd nagyköveti posztot töltött be. Amikor az első tanúk, például az általa lúggal leöntött Renner Erika lánya a nyomozóknak jelezte, hogy a kórházigazgató hónapok óta zaklatta az áldozatot, eleve vonakodva vizsgálták annak lehetőségét, hogy a bestiális bűntettet egy köztiszteletben álló, kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező orvos követhette el. Ezzel szemben a másikuk, a hentes, középfokú végzettséggel próbált egy kis faluban – sikertelenül – saját vállalkozást felvirágoztatni. A környezetében sokan kellemetlen, összeférhetetlen emberként ismerték, a családtagjaival is éveken át haragban állt. Nemhogy a nagypolitikát, nemzetgazdaságot meghatározó szereplőkkel nem volt semmilyen kapcsolata, de még barátai sem nagyon voltak. Egy valami mégis kísértetiesen hasonlított a két bűnügy felgöngyölítésekor: kis híján mindkét férfi megúszta a volt partnere ellen különös kegyetlenséggel, előre kitervelten elkövetett bűntényt (...). A lúgos orvos áldozata, részben a véletlennek, részben pedig annak köszönhetően, hogy környezetében tudtak az őt hónapok óta zaklató férfiról, életben maradt. Támadóját, igaz, hat teljes büntetőper kellett hozzá, végül elítélték. A darnózseli hentest is rács mögé juttatta a brutálisan meggyilkolt feleség testvérének a kitartása és a sajtó figyelme. A magyarországi jogrendszerről mindezzel együtt a legnagyobb jóindulattal sem mondható el, hogy védőhálót vagy akár csak igazságot szolgáltatna a családon vagy kapcsolaton belüli erőszak áldozatainak….”
Mrs. Godot-ra várva (részlet)
„A Fidesz támogatóit nem háborította fel különösebben, hogy a kormánnyal szimpatizáló újságírók és a propagandagépezet által finanszírozott influenszerek több ízben is diáklányok ellen indítottak dehumanizáló karaktergyilkosságot. A magyar választópolgárok túlnyomó többsége eleve nem szívleli különösebben, ha fiatal lányok olyasmibe ütik az orrukat, amit a legtöbben inkább férfiak feladatának tartanak. Azt pedig, hogy annak tartják, mi sem jelzi jobban, mint hogy a másfél évtizede töretlenül sikeres miniszterelnök, aki folyamatosan szondázza a magyar közvéleményt, előszeretettel hivatkozik „férfimunkaként” mind a politikára, mind pedig a saját szerepléseire. Magyarországon lassan kétszáz éve létezik miniszterelnöki tisztség, de mindeddig soha senkiben még csak fel sem merült, hogy ezen a poszton akár nő is ülhetne. Bár az államszocializmus 40 éve alatt relatíve sok nő ült a magyar országgyűlésben, a valódi döntéshozatali pozíciótól mégis elég távol voltak….”
A vidéki nők lázadása (részlet)
„Az egyik első magyarországi alulról szerveződő szervezetet, a Nők a Balatonért Egyesületet 1995 januárjában 21 olyan nő hívta életre, akik Európa egyik legnagyobb édesvízi tavának megóvását tűzték ki célul. Az államszocializmusban a két részre szakadt Németország keleti és nyugati felében élő barátok és rokonok találkozóhelyéül is szolgáló „magyar tenger” ma már azért is védelemre szorul, mert az Orbán-rendszer a Magyarországra uniós támogatások formájában szinte teljesen ellenőrizetlenül beömlő eurómilliárdok jelentős részét arra használta fel, hogy a NER jó politikai kapcsolatokkal rendelkező elitje Balaton-parti presztízsberuházásokkal gyarapodhasson. A NER-oligarchák ráadásul milliárdos tételben kaptak vissza nem térítendő állami kölcsönöket is a turisztikai beruházásokhoz. A tó ökoszisztémájának fenntartásában kulcsfontosságú part menti nádast szinte nyom nélkül kiirtották, az így felszabaduló tóparti telkekre pedig hatalmas luxusszállodákat, yachtklubokat, lakóparkokat építettek….”
Orbán-kormány: Az arra érdemes családok barátja (részlet)
„Magyarországot az autópályák mentén, a repülőtéri terminálokban, a buszpályaudvarokon és más forgalmas csomópontokban elborították a családbarátságot hirdető, mosolygó párokat és boldogan szaladgáló gyerekeket megjelenítő óriásplakátok. A hirdetések képi világa egybevág azzal az egyébként sem titkolt kormányzati üzenettel, hogy a születésszám növekedését a Fidesz–KDNP elsősorban a középosztálybeli családoktól várta volna. Csakhogy az Orbán-rezsim népesedéspolitikai mesterterve nem hozta meg a várt eredményeket (…). Ha Orbán Viktornak van figyelemre méltó politikai képessége, az leginkább abban a találékonyságban rejlik, amivel képes azokat a válsághelyzeteket kezelni, amelyekkel a politikai tábora, sokszor épp a kormányzás hiányosságai miatt, időről időre szemben találja magát. Ebben fontos szerepe volt a polypore állam családtámogatási rendszerének, amit annak ellenére is sikerült az állami gondoskodás bizonyítékaként hirdetni, hogy a gazdasági mutatók egyértelműen bizonyítják, hogy azok elsősorban inkább az építőiparnak és – a fogyasztás fellendítése és a fogyasztást terhelő adóbevételek révén – az államkasszának kedveztek….”
