Élet a mátrixban

„A Fidesz már túllépett a szokásos bábjátékon"

Az alábbi interjút a Mozgó Világ 2025. decemberi számába írtam, utánközléséhez a szerkesztőség hozzájárult.

Az Európai Unió harminc év késéssel, 2025-ben szabályozta a hagyományos szerkesztőségek működését és a tagállamok médiafinanszírozási gyakorlatát, miközben a 2026-os választási kampányban AI-generált videók lepték el az újságokat már alig olvasó, közösségi médiás hírfolyamokból tájékozódó választópolgárok üzenőfalait. Polyák Gábor médiajogásszal, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének vezetőjével az európai sajtószabadsági törvényről és a mesterséges intelligencia jelentőségéről beszélgettünk.

„A Fidesz alpári AI-képeivel és videóival szemben nem kell bevárni az EU mesterséges intelligencia rendeletének hatályba lépését. Addig is itt van a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv, adott esetben éppen a Fidesz által kitalált szabályokkal. Jóhírnév, becsület, képmás, rémhír – ezeket a jogi fogalmakat nem kell kitalálni, csak alkalmazni kell őket.” Ezt írta ki a Facebook-oldalára október 29-én. Milyen konkrét eljárást javasolna, mondjuk egy olyan esetre, amikor az AI-generált videó egyik sarkában alig látható betűvel fel van tüntetve, hogy a kép csak illusztráció?

A kifogásolt AI-képek egyike – terjeszteni nem akarván, egy beagle-lel kiegészítve

Önmagában az, hogy feltüntetik, hogy AI-generált videóról van szó, még nem vált ki minden lehetséges jogsértést. Egy állítás attól még lehet valakire nézve sértő, hogy feltüntetik, hogy a felvétel nem valódi. Ez a polgári törvénykönyv szerint a jóhírnév megsértése. Attól még, hogy Magyar Péter közszereplő, a méltóságát sérti, ha láncra vert kutyaként ábrázolják. A büntető törvénykönyvbe a Fidesz tette be azt a két passzust, amelyek a kép- és hangfelvétel hamisítását, illetve a hamisított kép- és hangfelvétel közzétételét szankcionálja. Ez a jogszabály még az AI előtti időkben, 2014-ben született, amikor Baján készült egy videófelvétel, ahol helyi emberek arról beszélgettek, hogyan fogják elcsalni a Fidesz javára a választást. Ezt akkor a HVG szenzációként közölte, majd másnapra kiderült, hogy a videó kamu volt.

Akkor mondott le a posztjáról Gavra Gábor a Hvg.hu egykori főszerkesztője.
Így van, ezután pedig bekerült a törvény szövegébe az ilyen esetekre vonatkozó büntetési tétel. Az AI-generált felvételek kimerítik ezt a jogi kategóriát, mert teljesen mindegy, hogy megjátszott vagy elbábozott helyzetről, képszerkesztővel hamisított vagy mesterséges intelligenciával generált felvételről van-e szó. A jogban évszázados hagyománya van annak, hogy a véleményszabadságnak lehetnek és vannak is határai. Sokkal kevésbé kell ezt itt és most újragondolni, mint amennyire az AI-hype ezt láttatni akarja. A jog a közlés következményeit célozza meg, és az alkotmányos felfogás szerint a véleményszabadság korlátozható, ha olyan hatása vagy következménye van, ami konkrét egyéni vagy közösségi sérelmeket okoz. A polgári törvénykönyv külön nevesített személyiségi jogi vonatkozásai, a büntető törvénykönyv már említett rendelkezése, de emellett akár a becsületsértés, a rágalmazás büntetőjogi következményei is mind relevánsak.

Ha a lényeg a hatás, akkor a konkrét esetben nem teljesen mindegy, hogy két év múlva, amikor már javában viseljük a 2026-os választás következményeit, milyen ítélet születik az esetleges feljelentések után?
Tény, hogy a jog egy nagyon konzervatív társadalmi alrendszer, az ilyen helyzetekhez nem tud rugalmasan alkalmazkodni. Sőt, akár Hamurapi törvénykönyvei óta is meglepően keveset változott. Nehéz is lenne amellett érvelni, hogy kevesebb garanciával, de gyorsabban szülessenek döntések. Ennek mindenképpen súlyos társadalmi költségei lennének. Ráfordítási kérdés ugyanis, hogy mennyi embert szeretnénk az igazságszolgáltatásban foglalkoztatni. Ha megsokszorozódnak a jogsértések, amint arra már az 1990-es évek óta, vagyis amióta terjedni kezdett az internet, bőven van példa, akkor erre valamilyen módon reagálnia kellene az igazságszolgálatási intézményrendszernek is. Több emberre, másfajta eljárásokra lenne szükség. Ez nemcsak Magyarországon, hanem a világ többi országában is súlyos probléma. Sehol nem vettek fel kétszáz plusz bírót, hogy a digitális térben elkövetett jogsértéseket gyorsabban tudják elbírálni. Ehelyett az Európai Unió már a 2000-es években, amikor még Facebook sem volt, nemhogy a többi ma használt közösségi médium, úgy döntött, hogy a jogsértések rendezését inkább áttolja az internet-szolgáltatókra. Az érv az volt, hogy ők bírnak azzal a technológiával, ami korlátozhatja a jogsértések gyarapodását. Ezzel a felelősséget áthárították azokra a cégekre, amelyek alapvetően egyetlen dologban érdekeltek: ezzel ne legyen dolguk, ne kelljen erre időt és pénzt szánniuk, embereket foglalkoztatniuk, mert ez mind olyan költséget jelent, ami soha nem térül meg. Aztán az EU csak jóval a közösségi platformok elterjedése után, a 2020-as évekre állt elő egy azokra vonatkozó szabályozással, ami viszont érdemben semmit nem változtatott az amúgy sem működő logikán. A Facebookot, a Youtube-ot és a TikTokot kötelezte arra, hogy kezelje a panaszokat, távolítsa el a jogsértő tartalmakat. Ez az államok szemszögéből olcsó megoldás, viszont sosem működött. Ha valaki adott már be panaszt a Facebooknál vagy a YouTube-nál, az pontosan tudja, hogy ha nem szerzői jogi kifogása van, hanem mondjuk gyűlöletkeltés vagy dezinformáció ellen próbál fellépni, szinte biztos, hogy még választ sem kap, nemhogy érdemi elbírálást. Ez nagyon komoly bizalomvesztést eredményez a jogszabályokkal szemben. Hiába van ugyanis az alkotmányokba foglalva az emberi méltóság vagy a polgári törvénykönyvekbe a jó hírnév védelme, a büntető törvénykönyvekbe meg a hamis képfelvétel terjesztésének a tilalma, ha ennek a megsértése semmilyen következményt nem von maga után.

1920-ban egy debreceni felszolgálótanoncot azért vont kérdőre a rendőrség, mert olyan felvételeket hamisított, amelyeken bensőséges helyzetben pózol Honthy Hanna ünnepelt primadonnával. Eszerint a hamisítás iránti igény egyidős a képfelvételek készítésével. Most akkor mitől lett hirtelen ennyire izgatott mindenki?
Nem mindegy, hogy a hamisítás több nap munkát igényel, aminek néhány kópia a végeredménye, vagy néhány másodperc alatt bárki komplett filmeket tud hamisítani. A digitális világban a tartalom manipulációja nem a kivétel, hanem jóformán a rendszer legfontosabb jellemzője. Az információ újrahasznosítása lehet a társadalom számára hasznos, de a dezinformáció elsődleges eszközévé is vált. Tény, hogy nem önmagában az AI a probléma, a mesterséges intelligencia nem maga a megtestesült gonosz, csak egy új eszköz. Ráadásul már legalább 2016 óta a véleményszabadság és a közbeszéd tisztasága a médiatudomány egyik legfontosabb témája, pedig Trump első megválasztása vagy a Brexit idején még nem voltak AI-generált tartalmak. Már a közösségi platformokból eredő kockázatok világossá tették, hogy az ott használt, bizonyos értelemben nagyon is kocsmai jellegű megnyilvánulások lényegesen nagyobb károkat tudnak okozni, mint a hagyományos kocsmai beszélgetések. Az orosz propagandának ma a fő eszköze már nem az egyszerű dezinformáció, hanem az, hogy egy sztoriból 10-15 különböző narratívát gyárt, és egyszerre teríti mindegyiket. Ez az embereket totális bizonytalanságban tartja. Az összes verziónak sok millió követője van, lájkok és megosztások tíz- és százezreivel. Feloldódtak a stabil, hitelességet biztosító pillérek, amelyeket a papír alapú világban sokkal könnyebb volt biztosítani. Nem számított, hogy Mari néni a falu végén mit gondol egy oltásról, még a szomszédainak is nyugodtan elmondhatta, semmilyen össztársadalmi hatása nem volt. Viszont ha a Facebookon mondja el, kiderül, hogy nemhogy a másik faluban, de a világ további pontjain is sok millióan gondolkodnak hozzá hasonlóan. Együtt pedig nagyobb a társadalmi felhajtóerejük is. Ami a képhamisítást illeti, igaz, hogy a Photoshop már az 1990-es években is létezett, de annak a használatához még kellett szakértelem. Én sosem tudtam profin használni a képszerkesztő szoftvereket, de ma már úgy is promptolhatom a mesterséges intelligenciát, hogy nem értek a fényképezéshez.

Az interjú folytatódik, ha még nem vagy előfizető, válaszd a bármikor lemondható havi, vagy a kedvezményes éves előfizetést. Az egyhetes próbaidőszaknak köszönhetően kockázat nélkül és költségmentesen nézhetsz körül az oldalamon az előfizetői tartalmak között is!