Szubkontra Blog
Grönland: blöff vagy stratégia?
Azon tűnődöm, hogy nézne ki Donald Trump Grönland iránti igényeinek az értelmezése, ha a világpolitikai elemzők fele nőkből állna. Ha csak abból indulok ki, hogy a történelem, politológia, újságírás szakokon tanulók hány százaléka nő a magyarországi egyetemeken, rendkívül nehéz elképzelnem, hogyan lehetséges, hogy a rendszeresen szerepeltetett megmondóemberek jóformán mindegyike férfi. Mínusz Szabó Andrea és Takácsy Dorka. Ha az akkumulátorgyár-ügyeket is hozzáveszem, akkor még Győrffy Dorka. De aztán tényleg slussz. Nyilván a sok diplomás nő mind sokkal tehetségtelenebbnek bizonyult a férfiaknál a tanulmányaiban, és a munkaerőpiacon egyaránt. Esetleg olyan extrém mértékben szégyenlősek, hogy hiába ostromolják őket, az Istennek se akarnak szerepelni.
Minden rendszerben van tíz százalék selejt?
Az alábbi interjút a Mozgó Világ 2025. novemberi számába írtam, utánközléséhez a szerkesztőség hozzájárult.
Legalább másfél évtizede amortizálódik a mára az összeomlás küszöbére került gyermekvédelmi rendszer, de amíg a szakemberek csak azt jelezték, hogy kezelhetetlenül nagyra nőtt a háromévesnél fiatalabbak aránya a szakellátásban, nincs elég befogadó szülő, és hiányosak a szakellátás feltételei, a nagy nyilvánosság nem érezte ezt vérlázítónak. Félő, hogy a közönség ingerküszöbét most sem a rendszerszintű problémák megoldása iránti társadalmi igény, hanem sokkal inkább a szexuális visszaélések keltette borzongás és az azokkal kapcsolt áruként érkező politikai botránysorozat vitte át – érzékelteti a gyermekvédelem körül vert hullámok kétes erejét Herczog Mária, a magyarországi gyermekvédelem egyik legismertebb szaktekintélye.
A vak gyerekeket úgy kell felkutatni az őserdőben
Milyen a családi ünneplés ott, ahol nem ritka, hogy egy férfinak 40-50 gyereke van több különböző asszonytól? Hogyan ünnepelnek ott, ahol akkora a szegénység, hogy a fogyasztást ösztönözni sem érdemes, ahol nincs karácsonyfa, és a Jézuska sem hoz senkinek ajándékot? Miért ment Kongóba 30 éve, és tervez-e hazajönni az afrikai őserdő magyar csodadoktora, Hardi Richárd misszionárius orvos?
Az interjú meghallgatásához és a posztok korlátlan eléréséhez válts előfizetést. A december 31-ig éves előfizetést választók, karácsonyi kedvezményt is kapnak!eg.
"Nem a drog számít, hanem az ember"
Civil drogpolitikai szakértőként Sárosi Péter, akit a kormányközeli újságok rendszeresen kereteznek nyugatról pénzelt droglobbistaként, valójában - mint az interjúban elmondta - “legalizátorként” is úgy véli, hogy a magyar társadalom nincs felkészülve arra, hogy a sarki kocsmák mellett füves cigit és space cake-t árusító coffee shopok nyíljanak. Hasonlót nagyjából 15 évvel ezelőtt hallottam Bayer István gyógyszerészprofesszortól, aki nemcsak több könyvet írt a pszichoaktív szerek történelméről, szabályozásának nehézségeiről és hatásmechanizmusáról, hanem éveken át tagja volt az ENSZ kábítószerügyi bizottságának, sőt egy ideig még vezette is azt.
Az interjú meghallgatásához és a posztok korlátlan eléréséhez válts előfizetést. A december 31-ig éves előfizetést választók, karácsonyi kedvezményt is kapnak!eg.
Jó-e Magyar Péter gyermekvédelmi akcióterve?
A Gyermekjogi Civil Koalíció három vezetőjének egyike, Katonáné Pehr Erika, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának címzetes docense világít rá az interjúban Magyar Péter december 13-án kihirdetett gyermekvédelmi akciótervének erős oldalára, és azokra a pontokra, amelyeken lehetne még csiszolni. Az interjúból kiderül, hol erősíthetne rá a gyerekek védelmére a magyar társadalom azon kívül is, hogy tüntetésekre jár. Miközben nagyon sok szó esik arról, hogyan bántalmazzák a gondozók a gyerekeket az állami gondozásban, mély hallgatás övezi, hogy a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazott gyerekeket az ugyancsak ott gondozott idősebb gyerekek bántalmazzák. Vajon jobban működnek a nyugat-európai országok gyermekvédelmi rendszerei? Végül, de nem utolsósorban: miért szoktak le a magyarországi középosztálybeli családok arról, hogy karitatív céllal nevelőszülőséget vállaljanak?
Köszönöm, hogy előfizetsz a Substack-oldalamra. Ha december 31-ig éves előfizetésre váltasz, a karácsonyi akció keretében ezt most kedvezményesen teheted meg.
Az állam a leghatékonyabb strici?
A NER elmúlt 15 évében Borkai Zsolt prostitúciós és Szájer József orgiabotrányán át vezetett az út a bicskei, majd a Szőlő utcai gyermekvédelmi szexuális kizsákmányolási botrányokig. Az előbbiek még alig, utóbbiak viszont erősen megrengették a kormánypárt hatalmi rendszerét. Mikor és mikor nem érdekli a magyar állampolgárokat a szexuális kizsákmányolás, és annak legismertebb formája, a prostitúció? Kizsákmányolásnak tekinti-e egyáltalán a magyarok többsége a prostitúciót és a pornóipart? Miért hívják Budapestet a világ legkülönbözőbb tájain Kelet-Európa Bangkokjának? Hogyan függ össze egymással a gazdaság, a politika és a szex? Mi köze van a szexiparhoz Szijjártó Péter külügyminiszternek vagy Hernádi Zsolt MOL-vezérnek? A válaszokat Csányi Gergely szociológussal, a magyarországi szexipar kutatójával kerestük.
(A havi előfizetők az interjút is megkapták, ha Te is szeretnéd meghallgatni, kérlek fizess elő - a próbaidőszak alatt akár meg is gondolhatod magad.)
A balsors vagy a hülyeség tép?
Interjú a magyar-olasz gyökereinek köszönhetően a választott hazáját sajátosan européer perspektívából szemlélő Stefano Bottoni történésszel frissen megjelent kötete apropóján. Birodalomban vagy nemzetben képzeli magát a magyarság, és vajon tisztában van-e azzal, hogy a kettő nem feltétlenül összeegyeztethető? A 2025. november 25-én megjelent Balsors, akit régen tép a szerző értelmezésében egyfelől társadalmi vitairat, másrészt pedig “történelmi kalauz az új nemzedéknek”, ami azoknak szól, akik “nem adták fel az igazságosabb és szerethetőbb Magyarországba vetett reményüket”. Én azonban nemcsak a kötet megírásához vezető útról beszélgettem vele, hanem a múlt és a jelen nemzet- és birodalomépítő vágyairól és valóságáról, Magyarország világban elfoglalt helyéről, valamint arról, hogyan látják a magyar társadalom történelmét és jelenkori politikai és társadalmi folyamatait más európai nemzetek polgárai.
(A havi előfizetők az interjút is megkapták, ha Te is szeretnéd meghallgatni, kérlek fizess elő - a próbaidőszak alatt akár meg is gondolhatod magad.)
A gyerekszegénységgel nem ér szórakozni...
November 20-21-én Kolozsváron voltam, a Babes-Bolyai Tudományegyetem meghívására az Orbán Viktor nőügyeit mutattuk be Pető Andrea történésszel. Fun fact: az angol nyelvű előadáson a hallgatóság körülbelül fele magyar, a másik fele román volt. Az előadás óta ezen töprengek: az Orbán-rendszer nő- és családpolitikájáról szóló kötet bemutatóját követő beszélgetésben vajon miért csak a románok tettek fel kérdéseket? A Securitate emléke csak nem élhet már olyan élesen, hogy a jelenlétükkel amúgy az érdeklődésüket kifejező magyarok, akiket valószínűleg elevenebben érintettek az elhangzottak, mint az ott lévő románokat, nem mertek kérdezni, mert ki tudja ki figyel…
(A havi előfizetők az interjút is megkapták, ha Te is szeretnéd meghallgatni, kérlek fizess elő - a próbaidőszak alatt akár meg is gondolhatod magad.)
Alkoholizmus vagy kulturális norma?
Javában tombol a száraz november, ami a Szubkontrába meghívott addiktológiai konzultáns szerint tökéletes alkalom, hogy az, aki nem is tudja magáról, hogy alkoholproblémái vannak, ne rémüljön meg attól, hogy abba kell hagynia az ivást. Mások (köztük én is, bár ezt az interjúban nem nyilvánítottam ki) azt gondolják, hogy a száraz november legfeljebb arra jó, hogy decemberben kisebb lelkiismerfurdalás gyötörje az egyszeri szalonivót, hogy kétnaponta felönt a garatra, mert minden haverja meghívja a munkahelyi karácsonyi buliba. Persze nyilván ez nem ennyire egyszerű.
(A havi előfizetők az interjút is megkapták, ha Te is szeretnéd meghallgatni, kérlek fizess elő - a próbaidőszak alatt akár meg is gondolhatod magad.)
Orando et collaborando
Hol találkozik a történelmi egyházak gyakorlata Árpád-házi Szent Erzsébet életével?
Az alcímre a rövid válasz: sehol. A történelmi egyházak 21. századi gyakorlata Magyarországon köszönőviszonyban sincs az 1969-es naptárreform ellenére itthon máig november 19-én ünnepelt Árpád-házi Szent Erzsébet példamutatásával. Nem vagyok katolikus, mindig furcsának találtam a szentté avatás gyakorlatát és a szentek kultuszát is. Mélyen vallásos, a gyerekeit az “átkosban” is vasárnapi iskolába járató - nyakas kálvinista - nagymamám titokban vitt megkeresztelni, hithű ateista apám haragját elkerülendő. A harag nem maradt el, vasárnapi iskolába pedig nem jártam. A sors furcsa fintora, hogy ez később csúnyán visszaütött.
Csőd még lehet, cicaharc pedig biztos van
Karácsony Gergely áll a Barabás Richárd és Cseh Katalin által a napokban bejelentett új párt, a Humanisták mögött, ahogy azt Vitézy Dávid és Magyar Péter állították a Facebookon? Erre is válaszolt Karácsony Gergely a vele készített interjúban. Persze folyó ügyekről is beszélgettünk, például arról, hogy miután a Kúria november 6-án a főváros javára döntött a Magyar Államkincstárral folytatott jogi vitában, Karácsony Gergely főpolgármester szerint megnyílt az út, hogy Budapest visszakapja a szerinte a várostól jogtalanul elvont szolidaritási hozzájárulás visszafizetése előtt. A kormány képviselői azonban továbbra is úgy gondolják, hogy a döntés csak eljárásjogi kérdésekre vonatkozott, a pénzt nem kell visszaszolgáltatni.